szóim sora

szemekből lopott

reménnyel dúcolt

gondolat-

sziluett. pora:

szüfrazsett-

szallagregiment,

lobog. Ó,

ballagó,

kokott kiskegyed,

sorvéged. ott a

pórnép les

szoknyád alól.

soha,

te kopott, te

mostoha!

létigen

kérdésbe görcsösgyűrt létiglen.

holt,

hisz, ha már csak volt

kétely és kósza nem.

pillanat íze

hiszed

de alig

testeddel

ágyban

szívig

zsugorodik. 

agyban sötét

sörét

lyukak

mik szitává

kérdeznek

fénynek

utat.

pont a

keblen 

fénye

rajzol

kérdő

percek

öntörvénye. 

ezerszárnyba

csapó kép csaló-

képp vágja ki

kockánként testem

lestem a célt

de ezerig számolva 

fűzőig hajolva

vélt kép

őrzi csak

lelkemet szárnyba

lapogatva 

s arra ment

a maszkaboltos

felemelt jó lesz ez

mondta

dekorációnak a

régi figurámra

vitriolos  bárd

nem tűr, ha

tapintat zaja

felhangzana, bár

- s miközben lenyakazna -

maga vére hull.  s lám,

az ellen

ezrekben először

int és elköszön, ha fáj

mi hadban méltatlan. 

vállra terítve

brokát nehézbordó,

bokát súlytó

öröm-köpeny.

vállat húzó

bélés zordbársony

s lépés körbe

karikába.

hiába,

ha lepelfogta

kebel

szíve nem örül.

néven

neveznéd hiába

keresnéd pedig

mert szó

mi szín

s csak mozdulat

fordulat

a felszín

az elhangzó

nevezd a virtust

ha mered a stílus

ha ismered

nevén

kénes eső

kínosan eső

csepjei utolsók

csípő timsók 

mikkel telik

- mert tőlük tellik - 

esti pohara vihar a

pohárban 

éjjeli asztalnak

páran azt találnak 

kiviláglik mely 

ki a világba 

kénesőcseppes

ablaküvegen megen'

ó te út

hisz láthatod

villanykarod

bár búcsúzza

izzó üvegét s

ég-csent csillaggal

ha renegát 

fényt kap;

te mégis játszol

árny-fétist vándor dal

jegyével kotta

sötét-lopta,

ó hisz gúnyt.

letéteményes lel-

eményes kel

és kell 

e ménes-

tudat.

huzat hisz, ha csak

szájról

párnára téved

egy réved-

ő

dícséret. 

tollnak űzött...

hitvallása

véletlenül se.

hivatása,

mi bilincs. hangulat

istenér' nem

lesz normátlan  forma-

kép(p) kivágás; 

fejben festek

legyilkolt írás

kitapodt levével. 

lecsukott

sorok

alól

pillant

ki

megírott

szemmel

pedig

szívéből

oly

nehéz

olvasni

dobogó

szavait